Siklós szabályozási tervének készítése nagy kihívást jelentett 1999-ben. Rendkívüli természeti és építészeti adottságai ellenére, a XX. század végéről visszatekintve megállapítható volt, hogy kedvezőtlen geopolitikai helyzete a várost rossz gazdasági helyzetbe sodorta. Az első világháború után határszélre került, közvetlen határátkelőhelyi kapcsolat nélkül. A második világháború után pedig a két szomszédos állam eltérő társadalmi struktúrája miatt zsáktelepülés lett, egy tipikusan depressziós területen elszigetelődve. Mindezt fokozták az infrastruktúrális hiányosságok is.Első lépésként tervezői munkánkat a rendkívüli adottságok feltárására koncentráltunk.Siklós településszerkezetének egyediségét meghatározta változatos terepadottsága: északról dél felé haladva, a Tenkes hegy felső vonalától, a hegyoldali, a hegylábi területek után domborzata alacsony síkvidékivé, helyenként egészen mély fekvésűvé simul. Ebből a síkból emelkedik ki a Vári-röghegy, amelyen a XIII-XIV. században épült - eredetileg román, majd gótikus stílusban - a Siklósi Vár és az azt övező várfal. Védett műemlékünket egy kiterjedt zöldterület – Várkerület, Várkert - övezi, a Vári-röghegy lábánál illetve meredek oldalain körbefutó Városfalig, amelytől keleti, északkeleti irányban helyezkedik el Siklós történeti belvárosa. Siklós Város településszerkezetében tehát - teljes közigazgatási területét tekintve – minden adottság biztosított volt ahhoz, hogy táji, természeti és épített környezetének teljes szimbiózisa alakuljon ki. Egyedi szabályozásunkat megalapozandó, kutatásaink ezután a Várra és a Belvárosra terjedtek ki. A belváros műemlékileg védett minden egyes épületére készítettünk egy adatlapot, amelyen az akkori (1999-es) homlokzatokat összevetettük az 1986-os állapottal, amit Siklós Belváros Építészeti és Településszerkezeti Értékvizsgálata című tanulmányból meríthettünk (szerzők: †Dr. Tóth Zoltán, †Dr Tihanyi Csaba, Mersits Ildikó, †Bezerédy Győző). Az összehasonlítás is a belváros avult állapotát igazolta. Vizsgálataink kiterjedtek természetesen Máriagyűdre is, hisz nemcsak közigazgatásilag tartozik Siklóshoz, az un. Gyűdi tengely révén van jelentős összekapcsolódásuk, ami még fellelhető a Vár teraszáról a gyűdi templom irányába.A szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot tehát alapos, sokrétű vizsgálataink előzték meg. Azóta határozott fejlődés tapasztalható a városban, a Felszabadulás utca mentén, a piactér és környékén, a Mária utcában, de kiemelten a Sikósi Várban.