Pécs belváros szabályozási tervének helyi építési szabályzata (PÉSZ) 2000-ben került a város képviselő testülete elé. Ezt a munkát azonban több mint 4 éves kutató, vizsgálati munka előzte meg. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy Pécs múltját alaposan megismerhessem. DE mit is jelent a „MÚLT” fogalma, a közel kétezer éves Pécsnek? Elsősorban milyen időtávra is gondolunk?A XXI. század első évtizedeit jelentő közelmúltra? A XX. század háborúkkal sújtotta első felére, vagy az ezredvég oly visszás, utolsó ötven évére? Pécs mai arculatának kialakulásában döntő és meghatározó XIX. századra? A török uralom másfél évszázadára? A virágzó középkori Pécsre, vagy az államalapítás időszakára, amikor Pécs a Quinque Basilicae elnevezést kapta? A római birodalomhoz tartozó Pannonia, Sopianae-nak nevezett városra?Esetleg még régebbi ősidőkre?Átláthatatlannak tűnő évezredek, sok-sok évszázada, amelyek során az egymásra „rakódó rétegeken” struktúrálódott Pécs, mely rétegek mindig és folyamatosan meghatározták fejlődését, miközben átalakultak, beépültek vagy átépültek és ezáltal rajtuk, illetve velük együtt új értékek teremtődtek. Valami azonban mindvégig állandó maradt, mégpedig a város ősidők óta formálódó térszerkezete, utcáinak, tereinek nyugodt, kiegyensúlyozott hálózata. Az eredeti kérdésre tehát a válasz, hogy „Pécs múltját mindezek a korok együtt jelentik meg. Kialakult szerkezete tehát csakis egyben tekinthető át, csakis együtt érzékelhető, mert egymás után következnek, egymásra épültek, szétválaszthatatlanok.Ha ma sétálunk, nézelődünk Pécs utcáin, megpihenünk egy-egy téren, valójában az ősi településszerkezet tér- és úthálózatát járjuk végig, amely mentén a város átépült és elnyerte mai képét, melyet jellemzően a XIX. század közepétől datálható, historizmus építészeti irányzatai határoznak meg.Mit kell tehát védeni Pécs történeti Belvárosában? Mindenek előtt láttuk, hogy a település történeti szerkezetét, ezen túl pedig el kell érni, hogy örökségeink vizsgálata és védelme ne szűkre szabott keretek között történjen, ne csak egy-egy kiragadott területre, értékre, épületre korlátozódjon. A települési szövetben minden épületet meghatároz az a szűkebb környezet, utca-tér rendszer, amelyben felépült, amelyben folyamatosan fennáll. Nem lehet tehát megengedni, hogy egy védett érték mellett bármi történhessen! A környezet megváltoztatása, tönkre tétele, a teljes együttes értékét rontja, benne az egyedi örökségünkét is! Az egyedi értékeket tehát környezetükben kell megkeresni, aztán környezetükkel együtt kell megvédeni! Munkánkat a történeti kutatások után a helyszín alapos megismerése követte, majd a belvárost a nagy egész szövetből kiindulva, lépésről-lépésre telkeire szedtük szét. Minden telekre készült egy adatlap, melyben helyszínrajzzal, fotóval, címmel, rövid értékelemzéssel, kutatással bemutattuk a vizsgált telket és az épületet, megadtuk a telekre, az épületre, illetve az új beépítésekre vonatkoz védelmi javaslatokat. A telkeire ily módon szétszedett belvárost, telkenként tömbökre, tömbökről utcákra és terekre, utcákról városszerkezeti egységekre ismét visszaépítettük, hogy ezután meghatározhassuk a véglegesített szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot. A helyi építési szabályzat természetesen csak keretszabályzat lehetett, amihez mellékletként csatoltuk a részletes kutatási és javaslati munkarészeket, összesen 35 kötetbe összefűzve.