Tervezési feladatunk a Pécsi Ciszterci nevelési központhoz tartozó Szent Margit óvoda bővítési és felújítási terveinek elkészítése volt. A feladat egyik fő alapeleme a meglévő épület hasznos alapterületének nagyobb arányú bővítése volt. Az óvoda meglévő épülete és szomszédos épületek közül több is műemlék. Így a kialakítandó új épületszárny kialakítás során különös fontosságot élvez a műemléki illeszkedés építészetileg megfelelő színvonalú kialakítása, az óvoda a vonatkozó oktatási szabványoknak és a kis gyerekek igényinek leginkább megfelelő építészeti kialakítás mellett.Az új hozzáépítés megtervezése során, két egymással ellentétes tervezési alapelvet kellett egymással egyeztetnünk. Műemlékvédelmi szempontból az új épületrész és a meglévő épület minél finomabb, eltartott csatlakozása lenne preferált. Az épület belső funkcionális térrendszerének fejlesztése szempontjából viszont ezzel szemben a meglévő épület „hónalj” helyzetének beépítése lenne a legjobb megoldás. A két szempont kibékítését egy kétszintes galériás nagyteremnek a T alakú meglévő műemlék épület negatív sarok helyzetébe való beépítéssel oldottuk meg. Ennek a térnek a nagyobb üvegezett felülettek való kialakítása biztosítja, hogy a műemléki épület homlokzata és tömege az új épület teljes felületű, kétszintes hozzáépítése mellett is egyben érzékelhető tudjon maradni.Szükségesnek éreztük viszont ezek mellett a kétszintes tér térrendszerének lefinomítását az óvodafunkcióval összefüggésben, a gyerekek igényeihez alkalmazkodóan. A túl nagy üvegfelületek és a magas kétszintes tér összefüggésében a gyerekek elveszettnek érezhetik magukat. Így a térben futó galériát a homlokzat mentén is befordítottuk. Ezáltal a homlokzat műemléki viselkedés szempontjából még megfelelő, a tér léptékét viszont kellőképpen lefinomítja a gyerekek igényeihez alkalmazkodóan.Az épület tömegformálása esetében törekedtünk a minél egyszerűbb, kompakt tömegforma elérésére. A forma íves kialakítása a meglévő épületek által meghatározott vonalak szabálytalanságának kezelése miatt alakult ki. Az épület magasságát egyik irányból az óvoda épületén található ablakok szemöldöke másik oldalról a csatlakozó épület ereszvonala határozza meg. Mivel az épület az utcavonalra merőleges udvari szárnynak tekinthető, nem előírás vele kapcsolatban a magastetős kialakítás, az épületrész lapostetős tömegként kerül megfogalmazásra.Társtervező: Koronczi Péter Attila, Építész munkatársak: Berta Ádám, Kádár GyörgyFotók, látványtervek: Koronczi Péter Attila