Az eredetileg három épületből álló, nyaktagokra felfűzött épületegyüttes 1965-ben épült a Mecseki Szénbánya 400 fős legényszállójaként. 1980-ban egy újabb - az eredeti együttestől eltérő karakterű - negyedik épülettel bővült, ekkor lett a legényszállóból a bánya központi irodaépületévé. Mindkét ütem tervezője Szigetvári János volt.1993-ban a Gandhi Alapítvány megvásárolta az épületegyüttes két nyugati szárnyát és azokat tető-terekkel bővítve alakíttatta iskolává és kollégiummá. 1996-ban a további épületek megvásárlása előtt az alapítvány építészeti ötletpályázatot írt ki, majd az eredményhirdetést követően megbízást adott az újonnan tulajdonába került épületek és a korábbi átalakításokra visszaható tervek elkészítésére. A befejezett két ütem ('A' és 'D' épületek) után a folytatás bizonytalanná vált, megszakadt. A térszervezés, az épület tagozódásának lényege, hogy a közösségi funkciók észszerű és napszakhoz kötődő csoportosításban szőjék át a teljes épületegyüttest, ily módon a felső szintekre szorulnak a nemek szerint szétválasztott hálóegységek. Így az ütemezés és a létszám még máig is tartó növekedése szinkronban tarthatók. Kulcskérdés, hogy az épület rendkívül kötött, a tervezendő funkcióval sok helyen ellentmondásos szerkezeti rendszerét adottságként kell elfogadnunk, de keressük az őszinteség és a leleményesség találkozásait. Az építészeti sokféleség, a különböző és helyenként ellentmondásos építészeti karakterek keveredésének már kialakult zűrzavarát az új építészeti közeg megteremtése kezelheti. Bonyolult kérdés: milyen egy cigány iskola? A cigányságnak nincsen tradicionális építészete, a másság ugyanakkor létezik. Az építészet közegének ez rendkívül értékes rétege, - forrás. Fontos, hogy a másságot mint a megismerés eszközét és ne a megkülönböztetés alapját kezeljük. A másság az uniformizálódó világban finom viszonyítási lehetőség az identitás, a tényleges milyenség megleléshez. Minden találkozás az árnyaltabb látásmódot és önnönmagunk finomabb definiálásának esélyét hordozza. A másságról nem tudni, vagy úgy tenni, mintha nem volna ok megfogalmazásukra, nem volna más, mint az adott célra alkalmatlan házat tervezni. A jellemes különbségek a terekben fogalmazódnak meg: léptékben, bontottságban, összetettségben, gazdag színvilágban. Az épülettől pedig a mindenre kiterjedő korrektség, a finom összefüggéseken alapuló esztétika és rend várható el.