Pécs Tettye-Havihegy Városrész Szabályozási terve, 1995-97
A Mecsek oldalra jellemző É-D irányú völgyek egyetlen, ősídők óta lakott helye a Tettye völgye, melytől nyugati irányban a Kálvária domb lankáin -, kelei irányban pedig a Havihely mikro teraszain kúszik a gerincig. Északi oldalon a Mecsek meredek (emberi kezek munkája által létrehozott) sziklafala határolja.A múlt század közepén Pécs általános rendezési terve szanálásra ítélte. Feladatunk volt tehát, Pécs Tabánjának megmentése. A Tettye már a kőkorszakban is lakott lehetett, védett völgye, bő vízű patakja, szelid éghajlata vonzotta a letelepülő népeket. 1536-ban jegyezte fel Oláh Miklós -Szatmáry György püspök - titkára: " A hegy északi oldalán levő püspöki kertben eredő forrás negyven malmot hajt." A Török időben -1543-1686-ig a városrész az üldözött lakosság megőrzője lett.Az idegen uralom megszűnése utáni idők korszakokra oszthatók:1./ 1722-ig, a török utáni semmiből való kialakulás,2./ 1786-ig, a szabad királyi városi rangra emelkedés időszaka,3./ 1828-ig, a nemesi rang elnyerése,4./ a XIX. század végéig, 5./ 1926-ig, a tettyei vízmű elkészülte után a patak medre kiapadt. Pécs ősi ipari bölcsőjében a Hamerli féle kesztyűgyár maradt fenn egyedül.A történelmi korszakoknak valamint a bonyulult terepadottságoknak köszönhetően, a településszerkezeti adottságok is rendkívül eltérőek. A városrészt 12 sajátos szerkezeti egységre bontottuk, melyek alapján a szabályozás is eltéréseket követel. Vannak részek, ahol a nagy telkek aprózódását kell megállítani, és vannak ahol az apró telkek összevonódását, a beépítési karakter megőrzése érdekében. Csak ezek után figyelhetünk a további, ugyancsak fontos részletekre: mint utcaképi igazodást megalalpozó, tetőforma, homlokzatmagasság, arányrendszer, és egyéb építészeti előírások.